Az ön kedvenc filmje rovatunkban, a legendás Vico forgalmazó filmjeiből szemezgetünk. Hiszen a közhiedelemmel ellentétben, Fenyő János VHS birodalma nem csak a Cannon stúdió filmjeit hozta be (nem túl legális módszerekkel) hozzánk. A „Charles Bronson bosszút áll a családjáért” és a „Chuck Norris egyedül lerúgja a Tomboló terrort” jellegű alkotások közé pedig olykor-olykor becsúszott pár igazi gyöngyszem is. Ilyen a mai filmünk is, a 80-as évek egyik legkultikusabb és legfontosabb (brit) horrorfilmje, az idén 35 éves KÍSÉRTETHÁZ!
Bár a Legendás állatok: Dumbledore titkaiban pont a varázsvilág politikája a leghangsúlyosabb, a legátgondolatlanabb is. Legújabb podcastünkben megpróbáltuk megfejteni a varázsvilág politikai berendezkedését, és kitalálni, hogy vajon mik is voltak Dumbledore titkai. Kevés sikerrel. De azért ajánlunk pár jó dolgot, és természetesen lesz fantasztikus Vico film illetve kockázatos kaland-játék is.
Az 1977-es Csillagok háborúja nem pusztán a forradalmi speciális effektusai miatt hozott újítást a hollywoodi űrfilmek látványában, hanem világábrázolásban is. George Lucas űroperája előtt alapvetően kétféleképpen láthatták a mozinézők az űrkorszak technológiai csodáit. Egyfelől ott voltak azok a filmek, amelyek a 60-as évek valóságához valamennyire igazodva, hihetően, inkább realisztikusan igyekeztek ábrázolni az űrutazást. Szűk kabinokkal, nehéz szkafanderekkel és bumfordi, analóg kapcsolókkal. A másik véglet pedig a 2001: Űrodüsszeia és a Star Trek sorozat fémjelezte futurizmus volt. A letisztult, csillogó és tiszta képi világ. Hiszen végre kijutottunk az űrbe, ez pedig nem sikerülhetett volna, ha előtte nem haladjuk meg a földi problémáinkat. Vagyis azt hittük...
Az Én vagyok a te embered egy német androidos romkomnak látszik, de egészen mély megállapításokat tesz az elmagányosodásról, meg arról régi közhelyes kérdésről, hogy mi tesz minket emberré. Podcastünkben kibeszéljük, hogy aztán együtt beszéljünk róla a Raptorsimogatóban!
AMIKRŐL MÉG BESZÉLÜNK (TÖBBEK KÖZÖTT):
A frakciókra bomlott társaságban újra felüti fejét a Főnix-podcast ötlete, de szerencsére főnixhalált hal
Kiderül, hogy mindig csütörtökön vesszük fel a podcastet, de Máté ezt mindig elfelejti és ennek komoly következményei lesznek
Maci olyan jól pitcheli egy 1980-as évekbeli ifjúsági sorozat szinopszisát, hogy Dani nagyon meg akarja nézni (és belengeti, hogy ez lehetne a századik rész témája)
Máté szofisztikáltan fogalmaz
Vetyengünk, hogy egy tanuló mesterséges intelligencia képes-e az irracionális cselekvésekben mintázatot találni
Megszavazzuk, hogy a “hölgy” kifejezést száműzzük a podcastből
Dani előveszi cinikus énjét
Elmélyülünk a boldogság keresésében, a boldogság illúziójában és a két lábon járó vibrátorok intézményében
Felfejtjük, hogy létezik-e tökéletes férfi vagy nő, és ha nem, helyettesítheti-e őket egy tökéletesnek tűnő android
Maci kérdéseket tesz fel, de a srácok nem válaszolnak
Máté használja a literális szót
Dani megvédi a Bosszúállók: Ultron korát
Megvitatjuk, hogy egy androidot illet-e több jog, mint egy szexbabát
Daniból előjön az androidszkeptikus, robotnáci énje
Maci nem bízná robotdadára a gyerekét
Néhol kacagtató, néhol megrendítő módon feszegetjük az örök kérdést: mi az, ami emberré tesz bennünket?
A legfontosabb pedig: elindul új rovatom “Az ön kedvenc filmje”, amelyben neki állok VICO-klasszikusok bemutatásához.
TOVÁBBI TIMECODE-OK:
0:00 – Intro
1:01 – Beköszönés
3:37 – Doktor Roboraptor Imagináriuma ajánlórovat (Harley Quinn sorozat, A hegy gyomrában sorozat, Tizenegyes állomás sorozat, Vox Machina legendája sorozat)
15:51 – Ki mondta?
19:14 – Én vagyok a te embered
1:13:53 – Az Ön kedvenc filmje-rovat (Cyborg)
1:26:38 – Kaland, játék, kockázat
A műsort meghallgathatjátokSpotifyésYouTube-lejátszási listáinkonaz eddigiekkel együtt. Az adástINNENle is tudjátok tölteni, de akáriTunes-on is feliratkozhattok, hogy biztosan ne maradjatok le semmiről!
