Az 1964 és ’74 között eltelt tíz év igencsak mozgalmas volt a Szörnyek királyának karrierjében. Minden évben bemutattak egy Godzilla filmet, ilyen sűrű évtizede sem előtte sem utána nem volt a karakternek.  

 Azonban a dömping nem feltétlenül tett jót a filmek minőségének. Egyfelől folyamatosan csökkent filmekre szánt pénz. Másrészt pedig a sorozat több részét is kifejezetten a gyerekek igényeire szabva készítették (Son of Godzilla, All Monsters Attack, Godzilla vs. Hedorah, Godzilla vs. Megalon), ez pedig a rajongóknak már annyira nem tetszett. 

Igaz, ez alatt a tíz év alatt is készült néhány jól sikerült rész (Invasion of Astro-Monster, Destroy All Monsters), de a fenti okok miatt a 70-es évek elejére már igencsak megtépázódott a gyík király renoméja (különösen az 1973-as Godzilla vs Megalon tett be neki). Aztán 1974-ben a karakter 20 éves évfordulóján valami olyan történt, amire senki sem számíthatott. Hiszen ki gondolt volna arra, hogy miután Jun Fukuda megrendezte minden idők legutáltabb Godzilla filmjét, rá egy évvel elkészíti a sorozat egyik legjobb részét, jött Mechagodzilla és a Szörnyek királya ismét régi fényében pompázott.

Érdekes módon az első Godzilla animációs film nem Japánban, hanem az USA-ban született meg 1969-ben. Ez volt a Bambi Meets Godzilla ahol a szörnyek királyának King-Kong után ismét egy amerikai legendával kellett megküzdenie. A filmet Marv Newland egymaga csinálta, ami nem kis teljesítmény egy ilyen gigászi projektnél. Könnyen belebukhatott volna, de sikerrel gyűrte le az akadályokat és megalkotta minden idők egyik legeposzibb rajzfilmjét. Bár a film nem túl hosszú cserébe viszont végig fenntartja a feszültséget, hiszen az elejétől a végéig egy karfaszorítóan izgalmas alkotásról beszélünk. A klimatikus összecsapás a két címszereplő között pedig olyan látványos, amilyenhez foghatót egy mai Pixar filmben is ritkán látni. A siker természetesen nem maradt el. 1994-ben pedig beválasztották az 50 legjobb animációs film közé is.

Ti melyik klasszikus hőst küldenétek Godzilla ellen?

Munkaszüneti nap, hosszú hétvége illetve bármilyen vallási vagy állami ünnep Magyarországon nem múlhat el minimum egy Bud Spencer- Terence Hill film nélkül. Természetesen ez alól a húsvét sem kivétel, és, bár a kereskedelmi adók idén is megörvendeztek minket a páros néhány örökzöld filmjével én inkább egy másikat választottam, ami jobban illik ehhez az ünnephez. Természetesen a páros első hivatalos (igaz, 1959-ben már szerepeltek együtt a Hannibál című filmben, de ott egyikük sem volt főszereplő és még csak közös jelentük sincs) filmjéről a Bunyó Húsvétig-ról beszélek.

Na jó, kit akarok becsapni? A filmnek semmi köze Krisztus feltámadásának az évfordulójához. Csak a TV2 leleményes marketingesei adták neki ezt a címet (korábban VHS-n Nincs Bocsánat címmel futott) amikor újraszinkronizálták, hogy összekössék a páros pár évvel korábban bemutatott utolsó közös filmjükkel, a Bunyó Karácsonyiggal. Ezzel adva egy szép keretes szerkezetet az életműnek. Bár sanszos, hogy inkább a nézettség növelés volt a cél, főleg, hogy húsvét tájékán volt a premier. Azóta a filmet még egyszer újraszinkronizálták és megkapta, harmadik magyar címét (Isten megbocsát, én nem!) ami az eredeti szó szerinti folytatása.  (A legújabb DVD kiadáson ismét Nincs Bocsánat címmel szereppel, ami nem szerencsés, hiszen könnyen össze lehet keverni az azonos című Clint Eastwood klasszikussal).